A műhely előtt ülünk a koszos raklapra tett kartonon. Szívjuk a cigit, élvezzük az öt perc szünetet és a májusi napsütést, beszélgetünk a melósokkal. Egyszerű, becsületes, nyílt szívű emberek, ami a szívükön, a szájukon, számukra ismeretlen a multis képmutatás. Az ügyfél jobbra el, én maradok velük még egy kicsit. 

Te mit csinálsz egyébként, kérdi az egyik kissé mogorván. Tanítok, mondom, cégeknél, egyetemen, ahol épp szükség van rám. Hümmög, kifújja a füstöt, majd megszólal: én meg csak egy raktáros vagyok.

Baszki, ne már, nyögöm. Ha én nem lennék, a világ menne tovább. Ha te nem lennél, nem lenne mivel autót javítani és nem lenne mivel elindulni. Az, hogy én mindjárt beülök az autóba és megyek a gyerekért azért lehet, mert te átveszed, tárolod és amikor kell, kiadod ami a kocsihoz kell és egy másik melós megjavítja. A te munkád sokkal fontosabb, mint az enyém.

Hümmög, nem válaszol. Keresem a mosolyt a szája szélén, de csak keserűséget látok. Elnyomja a cigit, int, elindul dolgára, de egy mondatra visszafordul: Lehet, nem is beszélsz hülyeséget. Na jónapot.

Magamban mosolygok, láttam már ilyet. 

Új fodrászhoz mentem, a régi babát vár. Beszélgetünk, ami nem nehéz, mert csak mondja, és csak mondja, negyed óra múlva már tudom az élete történetét. Fogorvos asszisztens volt, divattervezést tanult Milánóban, dolgozott Párizsban, de hazajött és - így mondta - most csak egy fodrász. Ne mondd már, mondom neki is, a te munkád révén mosolyog az ember, ha a tükörbe néz, te segítesz, hogy meglegyen az önbizalma, hogy jobban érezze magát. Ő is mosolygott. 

Programozókkal dolgoztam, egy orvosi szoftvert fejlesztenek, amivel a daganatokat fel lehet nagyítani, 3D-s modellt készíteni belőlük és futurisztikusnak tűnik, de az orvosok minden lehetséges szögből és méretből meg tudják vizsgálni, mi növekszik a halálra rémült páciens szervezetében. A srácok panaszkodnak, a release, a bugok, a szoftverhibák, a teljesíthetetlen határidők, és állandóan csak a kódok, minden rossz, minden vacak. Mondom srácok, álljunk már meg. Amit ti gyártotok, az megmentheti valaki fiának, lányának, gyerekének az életét, amin ti dolgoztok visszaadhatja a reményt annak, aki az életét akarja már lezárni. Konkrétan életeket mentetek. Ők is csak hümmögtek. 

Néha fontos, hogy valaki kívülről rámutasson arra, mi a munka, a feladat értelme, mi végre is a mindennapos kínlódás. Az értelmesség érzése nélkül eltűnik a belső motiváció, nem is tudjuk, sőt, nem is akarjuk jobban végezni a munkánkat. Bemegyünk, túl vagyunk rajta és hazajövünk. A vezető az, aki ezt meg tudja adni, nem művészet, de azt gondolom, tehetség az kell hozzá. 

Emlékszem, amikor a Telenorban annak idején az új értékesítési igazgató megérkezett. Egy orrát lógató, motiválatlan, túlélésre játszó szervezetet vett át. Jól látszott, hogy a munkaidő végén kiürült az iroda, este fél hatkor az utolsó is leoltotta a villanyt. Nem mondott sokat, csak azt, hogy most belekezdünk és felépítjük Magyarország legjobb értékesítési hálózatát. Hozta a csapatát és ezt a mondatot az első pár hétben nagyon sokszor elmondta. Szerintem óránként hallottam. Elhittük neki - rövid idő elteltével este hat után is voltak még bent emberek és nem azért, mert kellett, hanem azért, mert akarták. Mert elhittük, hogy a munkánknak van célja, van értelme, több annál, hogy csak leperegjen a munkaidő. Persze ügyes is volt - hogy mérjük azt, ki a legjobb? Valami díjjal, amit mindenki tudja, meg is lehet venni, de ezt nem áruljuk el a népnek, azonban a kupát már megmutatjuk, látjátok feleim szemtükkel, itt van, megmondtam, megcsináltuk. Mehetünk előre. 

Lehetne itt okoskodni, hogy misszió, meg vízió, values, nem kell bonyolítani. Ha a mindennapokban nem nem látjuk a munkánk értelmét, vagy valaki nem mondja meg nekünk, ha magunkat nem emlékeztetjük erre időről időre, a motivációnk sem lesz az egekben. Dohogunk, mert mi csak egy (ami vagy) vagyunk. Pedig nem. 

Délután hív az ügyfél, az egykedvű, "csak raktáros vagyok" kolléga főnöke. Kérdi, mit mondtam az embernek, mert általában egész nap morog, dohog, de ma nem. Elmesélem, pillanatnyi csend a telefonban és jön a reakció: Lehet, nem is beszélsz hülyeséget.

Lehet.

A rövidített verziója megjelent Linkedinen, 2023. május 10-én.