Storck marad, avagy meddig bízzunk a vezetőben?
2017. június 15. írta: mbudai

Storck marad, avagy meddig bízzunk a vezetőben?

Négy meccs, négy vereség, nulla rúgott gól, vereség Andorrában. Szégyen. Ilyenkor ki szokták rúgni a szövetségi kapitányokat, de Csányi Sándor – aki az OTP elnökeként maga is inkább menedzser, mint sportvezető – bízik a német Bernd Storckban, megerősítette posztján. Menedzsment szempontból nézzük meg, vajon miért ez a döntés született? Nyolc jó ok lehet rá.

Szeretem a focit, különösen a magyart. Olyan, amilyen, de a miénk, több száz meccsen jártam már itthon, a mennyei megyeitől a nagy nyugati stadionokig, EB, Európa Liga és BL meccsekig. Zöld a vérem, az én sorsom gyerekként 1991 novemberében, a Werder Bremen elleni hazai meccsen, és a 92-es Fradi-tavasz során egy életre elrendeztetett. Egy évvel a bordeaux-i mennyország után nekem is nagyon fájt az Andorra elleni vereség, de egy rövid történet erejéig

kezdjünk idegenben, a céges, vállalati ligában.

Péter (a neve persze nem ez) egy nagy cég középvezetője volt, egy coaching folyamat során ismertem meg. Értelmes, racionális gondolkodású menedzser volt, a cég fejvadászon keresztül találta meg, lényegében levadászták. Egy olyan szervezet élére került, amit szerettek volna teljesen átalakítani – folyamatok, működés, hatáskörök, de változnia kellett a juttatásoknak, a motivációs rendszernek, lényegében mindennek. Péter erre szerződött, de hitt abban, hogy a nap végén mindenki, minden ott dolgozó jól jár majd. Mint minden változási folyamatban, itt is eljött a bizonytalanság és a kétségbeesés időszaka, ahol becsúszott egy-két kudarc is, emlékszem Péter arcára, amikor azt mondta: figyelj, ez elkerülhető lett volna, de tudjuk mi a baj és ki fogjuk javítani a hibákat, megyünk tovább. Szerette a focit, ezt úgy mondtam, mintha NB1-es edző lennék, de mindenkinek jobb, hogy nem az vagyok, mosolygott. Hozzátette, innen folytatjuk legközelebb, ezzel köszöntünk el aznapra. 

De nem folytattuk

Pétert pár nap múlva azonnalival, megalázó módon rúgták ki. Az ő főnöke – aki a fentieket kérte tőle - nem tartotta érte a hátát, megijedt a felfordulástól és visszakozni kezdett. Az elkezdett változásból nem lett semmi, a káosz állandósult, a jó képességű, tapasztalt csapat legjobbjai kicsit lézengtek, majd szétszéledtek más cégekhez. Péternek egy hónap múlva új munkája volt, de akik ott maradtak rosszul jártak: több munka, kevesebb pénz, torz működés és kilátástalanság lett a jussuk. A szervezetet hozzácsapták egy másikhoz, a céges kommunikáció szerint a hatékonyság növelése érdekében és azért, hogy kihasználják a hasonló működés adta szinergiákat. Sok hűhó semmiért.

A magyar válogatott szövetségi kapitánya, Bernd Storck maga is változásra szerződött, és a káoszt Péterhez hasonlóan meg is csinálta: átszervezett, átalakított, kirúgott, áthelyezett, volt konfliktusa bőven. Az emlékezetes EB siker után azonban új válogatottat kell építenie, és meg is érkeztek az elkerülhetetlen kudarcok: négy meccs, négy vereség, nulla rúgott gól, az amatőr andorraiak elleni meccsen csak négy játékos kezdett az EB-n osztrákokat vert tizenegyből, de ez sem lehet mentség az 1-0-ás vereségre.

Szurkolói körökben terjed a történet, amikor az egyik kiutazó a szállodában újságolta a recepciósnak, hogy a meccsre jött, a pasas elmosolygott, és jelezte, ő is ott lesz este. A srác kérdezte, melyik szektorban? Érkezett a meglepő válasz, hogy a pályán: hatkor lelép, mert este játszani fog, civilben futballista, és válogatott is. Andorrának alig 80 ezer lakosa van.

Vajon miért bízik Csányi ezek után az edzőben? Miért nem rúgta ki, amikor Pintér Attilát egy meccs után tette lapátra? Miért tart ki mellette, ha már annyi emberrel összeveszett, és egyébként is, négy meccsen gólt sem rúgtunk? Vélhetően azért, mert Storck az elmúlt pár évben többször bizonyított már, különböző helyzetekben, szerepekben – összeszedtem nyolc ilyen pontot:

  1. Húsz éve ő javasolta Dárdai Pál szerződtetését a német Hertha BSC-nek. Dárdai a klub legendája lett, most az edzője. Ő találta meg a magyar harmadosztályban senyvedő, Norvégiában győztes gólt szerző Kleinheislert, aki a középpálya motorja lett - úgy tűnik, van szeme a focihoz.
  2. A 20 éven aluliak válogatottjával a világ nyolc legjobb csapata közé jutott, bebizonyította, a szakmájához ért, szövetségi kapitányként használható.
  3. 2015-ben Dárdaitól átvette a felnőtt válogatottat, megtartotta a jó játékot, sokkal jobban játszottunk, pedig általában szenvedünk–és ez Storck érdeme is volt.
  4. A világverőnek azért nem nevezhető Feröer ellen az akkor éppen rossz formában lévő Bödét játszatta, a norvégok ellen az addig javarészt ismeretlen Kleinheislert, később Priskint, majd Szalait, mindegyik döntő gólt szerzett az adott meccsen. Szalai 550 nappal azelőtt lőtt gólt utoljára. Képes felismerni, kit kell elővenni a csapatból.
  5. Andreas Möllert, a játékosként BL győztes játékost, azóta edzőt hozta maga mellé segítőnek, személyére szabta a szakmai stábot, a működésére a fél ország a Még 50 perc című filmben csodálkozott rá, istenítették. Tudta és merte körbevenni magát a saját embereivel.
  6. Az EB pótselejtezőn kivertük a rajtunk előzetesen röhögő, minket lenéző norvégokat, évtizedek óta vele jutottunk ki az EB-re, a csapat szerette, a gyepen dobálták a levegőbe – a szakmai, vezetői, menedzseri képességeit itt senki sem vonta készségbe.
  7. Az EB-n megnyertük a csoportot, nyertünk meccset, álltunk fel hátrányból, rúgtunk hármat a későbbi győztesnek, kifejezetten hajtós, jó meccseken, el sem hittük, hogy a magyar válogatott így tud játszani. Nem hittünk a saját szemünknek. Storck ült a kispadon – vagy inkább állt mellette.
  8. Mindegy, hogy a fentiekben ő döntött-e, vagy a stábja: vezetőként övé a felelősség, legalább akkora fegyvertény, ha a stábja ilyen ügyes, mintha ő maga volna orákulum. A siker úgyis közös.

A vezetők, menedzserek, szövetségi kapitányok gyakran hibáznak –ahol fűrészelnek, ott hullik a forgács, ez része ennek a játéknak a sportban, és üzleti környezetben egyaránt. Egy biztos: mindig. Vezetők okos vezetőinél a kérdés általában az: ért-e a szakmájához, képes-e a helyzetet kezelni hosszú távon, megérdemli-e, hogy bízzunk benne? Ki tudja-e javítani a hibákat? Képes lesz-e sikert elérni? Csányi ma úgy döntött, Storck képes erre.

A világ egyik legsikeresebb futballklubjának, a Manchester Unitednek volt edzője, Sir Alex Ferguson közel 27 évig irányította a klubot. Közben legalább tízszer rúghatták volna ki, de bíztak benne és abban, hogy képes lesz kijavítani a hibákat és sikeresnek lenni. Nekik bejött. Máshol első felindulásból rúgnak ki edzőket, cégeknél vezetőket, férjek feleségeket, feleségek férjeket, nők férfiakat és fordítva: az eredmények ritkán mutatják azt, hogy ez jó döntés lenne.

Az látszik, hogy Storck ért a focihoz, a fenti pontok némelyike - ha a csillagok jól állnak - összejöhet, de mind, csak úgy, véletlenül biztosan nem. Úgy tűnik, tud, és mer átalakítani, világos tervei, jövőképe van. Nem fél döntéseket hozni és nem ijed meg a konfliktusoktól. Tud és mer csapatot építeni maga köré, megvan ehhez a készsége és az ismeretségi köre is. A beosztottait (játékosok) tudja motiválni, képes őket felkészíteni és meg tudja találni közülük azt, aki az adott pillanatban el tudja dönteni a meccset. Ért a szakmához, vezetőként, menedzserként, a pályán és amellett. Képes a saját vezetőit, főnökeit meggyőzni arról, a jó irányba tartanak –most sem rúgták ki - mik ezek, ha nem jó menedzseri készségek?

Csányi tartja a hátát?

Úgy tűnik, Csányi szemében ez fontosabb, mint a randa andorrai eredmény utáni elszámoltatás, képes és hajlandó tartani a hátát a beosztottja miatt – ezt a szégyent egyébként sem tudják lemosni soha. Vélhetően úgy látja, az irány jó, és ugyan a fenti vereséget nem lehet kozmetikázni, de lát esélyt arra, hogy Storck ki tudja ezt javítani. Ezzel jelzi a szakma és a közeg felé is, hogy ne piszkáljátok az emberemet, hátrébb az agarakkal, bízom benne, mögötte állok. Esélyt ad a folytatásra és időt az építkezésre. Mert ha egyszer ment, máskor is fog, feltételezi.

Nem vagyok a futballvezető Csányi és az MLSZ rajongója, sok szempontból úgy érzem, nagyon rossz irányba tart a magyar foci, főleg a szurkolókkal való bánásmód miatt. De ez a döntés így, ebben a formában logikus és akár sikeres is lehet - azért a feltételes mód, mert ma még eldönthetetlen, ez jó döntés-e. De akár az is lehet, nem lesz az a zűr, és az a káosz, az a félbemaradt építkezés, ami a példában szereplő Péter esetében történt. Ott katasztrófa lett a döntés eredménye, itt megvan az esély arra, hogy Storck javítani tudjon. Szeretnék még lelátón örülni amikor a magyar válogatott EB-n, vagy VB-n játszik.

De ha nem sikerül, akkor sem lesz katasztrófa, Csányi nem vállalt rizikót. A világbajnokságra úgysem juthatunk már ki, a következő EB még soká lesz. Az elmúlt egy hétben gyakran mondtuk, hogy ennél aztán már nincs lejjebb. Szurkoljunk közösen, hogy így is legyen. Mert mindig van.

A bejegyzés trackback címe:

https://jegtoro.blog.hu/api/trackback/id/tr5012639291

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gyorgy Nagy 2017.06.16. 11:36:42

Soha többet nem megyek a magyar válogatott mecseire.
süti beállítások módosítása